Aktív munkakereső :1679
Partnercégek :21

Még nem regisztrált?
Regisztráció

Elfelejtette jelszavát?
Jelszóemlékeztető

Munkavállalókat keres?
Regisztráció Munkáltatóknak

Név:Jelszó:




Munkáltatók figyelmébe! - Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról!

Kinek kell fizetnie és mennyit?

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. § alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

A kötelezettség kiterjed a nemzetgazdaság valamennyi szektorára (ide értve a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezeteket is). Olyan munkaadói kör, amely mentesítésre lenne jogosult a rehabilitációs hozzájárulás alól, nincs.
Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2009.december 31-ig megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-ával., a továbbiakban összegét az éves költségvetési törvény határozza meg.

Ennek összege:
  • 2008-ban 164 400 Ft/fő/év (Munkaügyi Közlöny, 2007/9),
  • 2009-ben 177 600 Ft/fő/év (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám).
  • 2010. január 1-től 964 500 Ft/év (Beiktatta: 2009. évi LXXVII tv 129.§, továbbiakban: Flt 41/A § (5) bekezdés)

A munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §. (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. § a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.

Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? Mi határozza meg?

A kötelezettség tartalmát (a hozzájárulás fizetés alól mentesítésre jogot adó személyi kört) az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerint külön jogszabály határozza meg.
Ez a külön jogszabály 2007. június 30-ig a 8/1983. (VI. 27.) EüM.-PM együttes rendelet volt, a tartalom a 28.§-ban meghatározott, a dotációval támogatható megváltozott munkaképességű személyi körrel egyezett meg. Ez volt irányadó 2008. március 2-ig.
2008. március 3-tól a 176/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ új (2) bekezdése szerint az akkreditáció során figyelembe vehető személyekkel megegyező személyi kör került figyelembe vételre.
2009. január 1-től a foglalkoztatási kötelezettség tartalma megegyezik azzal a személyi körrel, akinek a foglalkoztatását a 177/2005.(IX. 2.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdés e) pontja alapján egyéb feltételek fennállása esetén támogatásban is lehetne részesíteni (ej)-ek) pontok alapján meghatározott feltételek esetén max egyszer 3 évig).
Ugyanezen kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése rendelkezik úgy, hogy 2009. január 1-től az Flt. 58.§ (5) bek. m) pont szerinti külön jogszabály: a 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet.
A foglalkoztatási kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy
eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy
ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy
ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy
ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,
eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy
eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri, vagy meghaladja, vagy
ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy
ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy
ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

Hogyan igazolható a foglalkoztatási kötelezettség teljesítése?

A foglalkoztatási kötelezettségbe történő beszámításra addig van lehetőség, amíg adott egészségkárosodást igazoló szakvélemény, fogyatékosságot igazoló dokumentum érvényes. Figyelem! A súlyos fogyatékosság igazolásra különféle kedvezmények, támogatások érdekében többféle igazolás létezik (SZJA adókedvezmény, családi pótlék). A támogatás során, illetve a foglalkoztatási kötelezettségbe számítás tekintetében ezek közül azok jogosítanak, amelyek a 177/2005.(IX. 2.) Kormányrendeletben foglalt feltételeket igazolják. Más tartalmú, súlyos fogyatékosságot igazoló dokumentum alapján a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését elszámolni nem lehet A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodására vonatkozó adatokat is tartalmazó igazoló nyilvántartást a munkaadó az 1991.évi IV. törvény 57/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles vezetni.

Lehet-e a foglalkoztatási kötelezettséget támogatott munkavállaló foglalkoztatásával teljesíteni?

A 177/2005.(IX. 2.) Kormányrendelet alapján költségvetési bértámogatás a munkáltató számára csak akkor nyújtható - egyéb feltételek fennállása esetén -, ha az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kötelező foglalkoztatási szintet (továbbiakban: rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettség) teljesíti. A feltételt nemcsak a támogatás megállapításakor, hanem annak folyósítása során is figyelemmel kell kísérni. A 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet 4.§.(2) bekezdése értelmében a naptári negyedév első hónapjától kezdődően ugyanis fel kell függeszteni a támogatás folyósítását, ha a munkáltatónak a rehabilitációs hozzájárulás előző negyedévi elszámolása során befizetési kötelezettsége keletkezett. A támogatás ismételten abban az esetben folyósítható, ha a munkáltató rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét egy naptári negyedéven keresztül ismét teljesíti. A foglalkoztatási kötelezettséget a munkáltató álláskereső, inaktív, a feltételeknek megfelelő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával is teljesítheti. Beilleszkedésük elősegítésére az illető munkaerő-piaci helyzete függvényében az Flt., a 2004. évi CXXIII. törvény (a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról), illetve a 2005. évi CLXXX. törvény (a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről) alapján ehhez támogatásban, járulékkedvezményben részesülhet.

Hogyan kell megállapítani és megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást? (Flt 42/A§)

A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. A statisztikai állományi létszám számítása során 1 tizedes jegyig kell kerekíteni (irányadó 2005/64. Adózási kérdés; 2009.december 15-től: Flt. 41/A§ (4) bek). Az átlagos statisztikai állományi létszám fogalmáról, tartalmáról, számításának módjáról az Útmutató a munkaügyi statisztikák kiöltéséhez c. KSH Útmutató I.5. pontja rendelkezik úgy, hogy ha eltérő utasítás nincs, az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, általában egy-egy egész főnek kell tekinteni. (Az útmutató elérhető a KSH honlapján az Adatgyűjtésekhez közzétett letölthető útmutatók között).

Amire a részmunkaidős foglalkoztatás esetén ügyelni kell:

A 20 fő feletti létszámban foglalkoztatók foglalkoztatási kötelezettsége a statisztikai átlagos állományi létszám 5%-ára terjed ki, és ennek megállapítása során a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak statisztikai átlagos állományi létszámát az összes foglalkoztatott statisztikai átlagos állományi létszámához kell viszonyítani. A KSH útmutató 1.2 pontjában foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a statisztikai átlagos állományi létszám megfigyelésnek, így az a kötelezettség teljesítésébe se számít be. A napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak (ami munkanaponként ugyan teljes főt jelent) egyben a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy a létszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beleszámítson. Meg kell különböztetni a havi 60 órát elérő teljes időszakra szóló munkaszerződést, a hónapnál rövidebb, de 6 napot elérő munkaszerződésektől. Az utóbbiak beszámítására az átlagos statisztikai állományi létszámba akkor van lehetőség, ha a rövidebb idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát. A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. A rehabilitációs hozzájárulásra évközben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az adófizetésről az adózás rendjéről szóló 1993. évi XCII. törvény rendelkezik, határidejét 2. sz. melléklete tartalmazza. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás Flt. által nem szabályozott kérdéseiben - pl. a befizetés határideje - az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Forrás: www.mszsze-fejer.hu